A Te házad mennyi hőt veszít 1 másodperc alatt? És mit tudsz tenni a hőveszteség ellen?
A kutatások elég ijesztő értékeket mutatnak: egy átlagos magyar családi ház a rossz szigetelésnek köszönhetően elveszítheti a bent termelt hő
- 20-35%-át a falakon,
- 15-20%-át a tetőn,
- 10-25%-át a nyílászárókon
- 10-15%-át pedig a födémen és a padlón keresztül.
Adjuk ezt össze: ha van egy ház a világ legpocsékabb szigetelésével, akkor a fűtőtestek által termelt meleg akár 95%-a is a falakon kívülre távozhat?
Elég valószerűtlen feltételezés, hogy valahol egy ilyen rossz minőségű épület létezzen, de a számok így is elég sokatmondóak, és a tanulság is egyértelmű: ha nincs megfelelően szigetelve az otthonod, akkor hiába van csukva ajtó-ablak, Te még mindig az utcát fogod fűteni.
Pontosan ezért szigorodtak még 2018-ban a hőveszteséggel kapcsolatos előírások – de mi az a hőveszteség, és hogyan lehet csökkenteni?
A hőveszteség még a sugárzó fűtésnél is probléma
Legyen bármilyen típusú fűtésrendszered, azzal foglalkoznod kell, hogy a bent megtermelt hő bent is maradjon.
Hiába nem a levegőt használja fel a hő közvetítésére például az általunk használ AHT amorf fémötvözet fűtőszalagos fűtőszőnyeg sem, ettől még a meleg kiáramlása itt is rengeteget ront a hatékonyságon.
Konvekciós rendszereknél pedig, amik kifejezetten a levegő felmelegítésén alapulnak, szabályosan értelmetlenné válik bekapcsolni a fűtést, ha a meleg levegő szinte azonnal kiszökik az ablakon túlra.
Pontosan ezért vannak már nagyon komoly elvárások a modern otthonokkal szemben, hiszen az energiatakarékosság a legfontosabb szempontok egyike.
Hogyan számoljuk ki a hőveszteséget?
Nem szükséges most mélyebben belemenni a képletek sokaságába, hiszen a számításokat amúgy is szakemberekre érdemes bízni, ha pedig mégis hajt minket a kíváncsiság, akkor találunk az interneten külön erre a célra létrehozott kalkulátorokat.
Az elvet viszont érdemes ismerni, úgyhogy ezt nézzük át gyorsan:
- a hőveszteséget az U érték adja meg;
- mértékegysége: W/m2K;
- ez mutatja meg, hogy 1 négyzetméteres felületen mennyi hőenergia távozik, ha a kinti és benti hőmérséklet között 1 kelvin a különbség;
- minél magasabb az U érték, annál rosszabb az adott terület szigeteltsége;
Magyarul tehát, ha egy külső falról beszélünk, aminek az U értéke 1 W/m2K, az azt jelenti, hogy 1 joule hőenergia jut át 1 másodperc alatt a fal 1 négyzetméterén.
Miért fontos az U érték?
Önmagában azt jó látni, hogy mennyire képes megőrizni a meleget otthonunk, de nem csak emiatt van erre szükség.
Egyrészt ebből tudjuk megállapítani, hogy pontosan milyen teljesítményű fűtésre lehet szükség: a egyik serpenyőben a hőtermelés van, a másikban pedig a hőveszteség, a cél pedig az, hogy az előbbi felé dőljön a mérleg.
Megismerjük emellett ennek a számnak köszönhetően, hogy el lehet-e egyáltalán érni azt a hőmérsékletet, amire a házban lakók komfortérzetéhez szükség lenne.
És ami még ezeken túl is fontos: hogy lássuk, megfelel-e az adott épület a legfontosabb előírásoknak.
Mi számít jó U értéknek?
Mint már említettem, 2018. január 1. után szigorodtak az előírások a házak energiahatékonyságát illetően, és ennek következtében jócskán megnőttek az elvárások a hőveszteség csökkentését illetően.
Csak néhány példa:
- a külső fal maximális elfogadható U értéke 2018-ig 0,45 volt, ma már csak 0,24;
- a lapostetők esetén korábban 0,25 volt, mostanra már 0,17 az elvárt,
- a (homlokzati) fa keretes ajtóknál-ablakoknál 1,60-ról 1,15-re, műanyag keretezésnél pedig 2,00-ről 1,40-re csökkent.
A bevezetőben leírt igen súlyos számok tehát jó eséllyel nem érvényesek a ma épülő otthonokra, de ettől függetlenül még mindig van mit tenni a házak szigeteltsége érdekében.
Hogyan tudod csökkenteni a hőveszteséget?
Újépítésű házak esetében a legjobb, ha már az alapoktól minden az előírásoknak megfelelően készül el, de szerencsére meglévő épületeknél is vannak lehetőségeink javítani az energiahatékonyságunkon.
A legfontosabb és legalapabb a falak, tetők és nyílászárók szigetelése a megfelelő anyagokkal.
A régi fa ablakokat érdemes műanyagokra cserélni, a falakra szigetelést rakni, és minden egyes kis hézagot betömködni, ahol a meleg kiszökhet az otthonunkból.
Egy egyszerű trükkel könnyen meg tudod állapítani például, hogy a tetődön minden rendben van-e: egy nagyon hideg téli reggelen állj a ház elé, és nézz végig a fagyott, zúzmarás tetődön: ha valahol látsz foltokat, amin nincsenek fagyásnyomok, akkor ott bizony hő távozik, és valamit tenni kell.
Növeld a hatékonyságot energiatakarékos elektromos padlófűtéssel!
Mint már említettem, a konvekciós rendszerek működési elvükből adódóan vannak jobban kitéve a levegőáramlás okozta problémáknak.
Az ezen az elven működő fűtőtestek a levegőt melegítik fel, és utána az juttatja el a hőt hozzánk, persze egy kis kitérővel, hiszen a termodinamika szabályainak megfelelően a kevésbé sűrű meleg levegő felfelé, a plafon felé áramlik – vagy ha épp odakintre, ahol hidegebb van.
Ezzel szemben az amorf fémötvözet fűtőszalagos fűtésrendszer legnagyobb előnye, hogy nem a levegő felmelegítésére támaszkodik: a sugárzó hőnek köszönhetően közvetlenül a tárgyakat és az embereket éri az általa termelt meleg, így a levegő áramlása kisebb szerephez jut.
Az viszont biztos, hogy egy rosszul szigetelt lakást még egy ilyen rendszer sem tud hatékonyan befűteni – erre semmilyen fűtés nem lenne képes.
Ha tehát hatékony fűtésre van szükséged, akkor nem elég a legkiválóbb fűtésrendszert kiválasztani: arról is gondoskodni kell, hogy a hő a falakon belül tudjon maradni.
Ha a Te otthonod már tökéletesen megfelel ennek, akkor kérj tőlünk árajánlatot elektromos fűtésre most, és télen többé nem fog dideregni senki az otthonodban!
